Mágikus évzáró túra 2013. 12.14
Mintahogy ígértünk az ez évi utolsó túránk Arda szívébe a termékeny síkságok, hófödte csúcsok, népes városok, barátságos falvak, árnyas erdők és perzselő sivatagok világába, Középfödére vezetett. Utunk a Ködhegység mellett elterülő Bakerdőtől indult, majd a Brí-vidéken át a Númenor pusztulását túlélő dúnadánok földjére, a Sírbuckákig vezetett. Innen a Szúnyogos-mocsáron, a Szelesdombokon, Gondoron és Rohanon keresztül közelítettük meg Mordort és a Végzet-hegyét. Szauron szeme elől rejtve maradva a Bakacsinerdőn és a Magyalföldön át érkezett meg úticéljához a Bruinen-gázlójától keletre található rejtett édenkertbe, a Völgyzugolyba elcsigázott csapatunk, ahol bográcsos kakaspörkölttel csilapíthatták éhségüket.
KÖD(ös) kódorgás a Maróti-hegyekben 2013. november 23.
avagy véka eső, köböl sár,ha túrázó vagy eláztál!
Novemberi túránkon a Pilis-hegység kevésbé látogatott vidékét, a Maróti-hegyeket vettük célba. A túráról készült
CSÁBRÁGVARBÓK VÁRA
Köszönet a támogatóknak!
Azt már szinte említeni sem kell, hogy remek időjárási kilátásokat ígértek erre a napra.
Most a stabil törzsgárdát üdvözölhettük a buszon, rég nem látott túratársaink is felbukkantak. Hosszú út elé néztünk, de az autópályán remekül haladtunk. Rétságon megkávéztunk, megsöröztünk, megreggeliztünk, megkönnyebbültünk, ki-ki kedve szerint.
Balassagyarmatnál átléptük a határt, s határtalan örömünkre hamarosan a tett színhelyére, a gyalogtúránk kiindulópontjára Cerovoba érkeztünk.
Biztos, ami biztos alapon csoportképet készítettünk a túrán indulókról a főtéren kiállított muzeális értékű löveg mellett… körül… rajta.
Kellemes sétával eljutottunk egy szelíd tavacska mellé, ahol ismét olthatta szomját és éhségét a megfáradt túrázó. Innen már felcsigázott érdeklődéssel vágtunk neki a jelöletlen útvonalnak, ami a várhoz visz.
No, az rögtön látszott, hogy az út jelöletlen: egy csodálatos lejtővel birkóztunk meg elsőnek, ahol csúszott az avar, görögtek a kövek, törtek a kiszáradt faágak. Az ereszkedés valamennyi technikáját megfigyelhettük: ki Z alakban, ki V alakban, ki toronyiránt egyenesen, túrabottal, kézzel-lábbal, nadrágfékkel… Majd a nagy ijedtségre ismét evés, ivás, miegymás.
Nagy örömünkre ezt vízi átkelés követte egyszer, majd még egyszer, majd ismét Valahogy mindig az utunkba került az a „fránya patak”. Utunk erdőkön és gyönyörű tisztásokon keresztül vezetett tovább, ahol egy csapat vágtázó zergével ( egyes különvélemények szerint őzekkel) is összefutottunk.
Ilyen megpróbáltatások után elérkeztünk a vár aljába, ahol a szomjas és éhes vándor ismét erőt gyűjthetett a csúcstámadás előtt.
Itt a Koháryak elhagyott, s az enyészetnek átadott, valaha szebb időket is megélt, gyönyörű kis kápolnáját is megszemléltük, benne az építészeti remekeket, boltíveket, egy tömbből faragott csigalépcső fokokat, fatáblákat.
Rövid hegymenet után beléphettünk a hatalmas alapterületű, egykori önmaga árnyékaként égbe törő vár ódon falai közé. A hegy tetején trónoló, büszke várromok közül csodálatos kilátás nyílt a környékre, ahol még az ősz jelei nemigen mutatkoztak, zöldellt fű, fa bokor.
Eztán vissza a kápolnához, ahol rövid napozás után ismét a hegynek vettük az irányt.
A fürgébbek a kényelmes szerpentinen tettek könnyű sétát, egyesek azonban, akik közelebbről megvizsgálták a Zorro hátizsákjából előkerülő gömbcolát, lemaradásukat behozandó hősies küzdelemmel vágtak neki nyílegyenest a meredek hegyoldalnak. Minden méter előrehaladásért keményen megdolgozva, a kitartás bajnokaiként értek célt.
Nyújtás és lazítás következett hosszú séta képében, majd buszra szállva megközelítettük Ipolyság Bieta nevezetű vendéglátó egységét, ahol tűzrőlpattant, ízes palócos tájszólású menyecskék szolgálták fel a még ízletesebb helyi specialitásokat.
Hazafelé a buszon pihenés, alvás igény szerint.
Köszönjük a szervezést és a túravezetést! (Külön dicséret a jó étterem választásáért.)
Markóné Andrea
Borongolás a móri borúton 2013. október 19.
avagy Bort iszik az útonjáró, akár bolond, akár báró!
Októberi túránkon a Vértes-hegység lankáin barangolva búcsúztatuk a vénasszonyok nyarának utolsó napjait.
Vasárnapi sikta a Gerecsében
2013. 09. 22
Bihar hegység, Galbina tető és szurdok
2013. 05. 17-20.
Négy napos túránk alkalmával határainkon túl a Bihar hegységet fedeztünk fel. Az út jó hangulatban eseménymentes zajlott. A szállások elfoglalása után és a taktikai megbeszélést követően közösen készítettük házigazdánkkal vacsorát. A napok szinte repültek, hiszen a jó hangulat, a közös reggelik és vacsorák és nem utolsó sorban a gyönyörű táj megtette a hatását. Új élményekkel gazdagodva indult haza a kis csapat.
Képek megtekinthetőek ITT!
Amikor Brummog a Mecsek... 2013. 04.13
Az idei mecseki túránkat sokak kérésnek megfelelően a Medvehagyma fesztivál időpontjára módosítottuk. Kis csapatunk szokásunkhoz híven kora reggel indult a Városháza parkolójából. Az érdeklődés nagy volt, hiszen most két útvonal közül lehetet választani. Azok akik a mozgástól a hosszú téli időszak alatt elszoktak egy rövidebb 8 km túrát tehettek, a bátrabbak Árpádtetőről indulhattak egy hosszabb 15 km túrára, de volt aki csak Mecsekrákos környékn kirándulgatott, sétálgatott. Ők jártak jól, hiszen a természet közbe szólt. Mind két társaság a túra végén ázottan, sárosan érkezett a buszhoz, mind ez köszönhető a hatalmas zívatarnak, ami a nyakukba szakadt, de ennek ellenére senki sem szállt fel a buszra medvehagyma nélkül. Képek ITT...
Kora Tavasz a Naszály csúcsán! 2013. 03.16.
Kora tavaszri túránkon az időjárás igen csak megtréfált bennünket. A tavaszi napsütés helyett igen hideg, zord tél köszönött be. Bár voltak akik megijedtek, de szombatra kisütött a nap, a szél sem fújt nagyon és a lelkes kis csapat nekivágott az útnak. A túrát nehezítette az olvadó hó, mely sártengerré változott. Mindez senki kedvéd nem szegte, hősiesen végig csinálták a túrát.
képek hamarosan....
"Fakanálvalvától" - Bableves Pusztáig 2013. 01.19.
2013. január 19-én, egy KÖD-ös szombat reggel nekivágtunk az idei év első túrájának. Célunk a hazánk legmagasabban fekvő vidékére, a Mátra-hegységbe vezetett. A havas táj, és a kellemesen hűs időjárás nélkülözhetetlenné tette, hogy versenyre hívjuk a túrázók otthonról hozott szívmelegítőit, így a kellő vidámság és jó hangulat megteremtése után már kezdhettük is a bércek, ormok meghódítását. A kegyes időjárásnak köszönhetően –mely minden utazásunk alkalmával eddig elkísért – bokáig süppedő havas emelkedők leküzdésén fáradoztunk. A kirándulás folyamán meg-megálltunk pihenni, gyönyörködni a táj szépségében, habár a koradélutáni órákig a köd nem csak nevében, hanem valójában is megmutatkozott. Az erdő természetes fehérsége mindenkit magával ragadott, felidézve az egy évvel korábbi Galyatető-túránkat is, amikor szintén meseszép, havas tájat kellett meghódítanunk, megküzdve az akkori zord időjárással. A 14 km-es távot letudva, jó ízű lakomára felkészülve betértünk a Bableves csárdába, ahol pár pohár bor és sör kíséretében megízlelhettük az étlap nyújtotta óriási babos-kínálatot. A vacsora után megfáradva, jóllakottan ültünk fel a buszra és indultunk haza annak tudatában, hogy egy hónap múlva kedves kis csapatunk újra nekivághat egy kalandos útnak.
Köszönjük a szervezést és túravezetést Lovas Zoltánnak.
- Horváth Zsuzsi -
Képek ITT!
: